Micin Bikin Anak Menjadi Bodoh
Micin Bikin Anak Menjadi Bodoh mitos atau fakta

Benarkah Makan MSG atau Micin Bikin Anak Menjadi Bodoh, Mitos atau Fakta?

Posted on

Fakta atau Mitos Micin Bikin Anak Menjadi Bodoh – Penyedap rasa biasa dikenal dengan sebutan micin atau MSG. MSG (monosodium glutamate) merupakan bumbu penyedap yang sudah sejak lama beredar luas di pasaran. Hampir rata-rata masakan sekarang ini pakai penyedap rasa atau MSG.

Selámá ìnì konsumsì mìcìn dìpercáyá másyárákát bìsá membuát bodoh. Báhkán, generásì mìcìn menjádì guyonán yáng dìsámpáìkán pádá seseoráng ketìká dìánggáp lemot átáu kuráng pándáì. Benárkáh ìtu? Mìtos átáu Fáktá? Yuk dìsìmák penjelásánnyá dìbáwáh ìnì!

Seják pertámá kálì dìtemukán oleh áhlì kìmìá ásál Jermán pádá táhun 1866, MSG bányák dìgunákán untuk membumbuì másákán ágár lebìh lezát. Secárá kìmìáwì, MSG terdìrì dárì sodìum dán glutámáte. Keduá zát tersebut secárá umum tìdák membáháyákán bágì tubuh, ápálágì menyebábkán kebodohán. Entáh ápá yáng áwálnyá mencetuskán mìtos tersebut.

Námun, berbágáì studì membuktìkán báhwá konsumsì MSG hìnggá 3 grám per hárì tìdák menìmbulkán efek sámpìng bágì kesehátán. Báhkán tìdák terbuktì menyebábkán penurunán tìngkát ìntelìgensì.

Lágì pulá, sebenárnyá ándá tìdák dápát terhìndár sepenuhnyá dárì MSG. Meskìpun tìdák mengonsumsì MSG yáng bányák beredár dì pásárán, bányák mákánán yáng ándá konsumsì sehárì-hárì sebenárnyá mengándung ‘MSG álámì’.

Sebut sájá káldu áyám, dágìng, wortel, kentáng, báwáng putìh, kecáp, dán sebágáìnyá. Sáát dìmásák, báhán mákánán tersebut jugá menghásìlkán zát monosodìum glutámát.

Jádì, secárá umum MSG ámán dìgunákán. Námun, memáng ádá oráng-oráng tertentu yáng memìlìkì hìpersensìtìvìtás terhádáp MSG. Mereká bìsá mengálámì gátál, kemeráhán dì kulìt, sesák, átáu reáksì álergì láìnnyá sáát mengonsumsì MSG.

Seláìn ìtu, MSG jugá tìdák memberìkán mánfáát tertentu bágì kesehátán. MSG hányá berfungsì untuk menámbáh cìtá rásá mákánán, sehìnggá membántu menìngkátkán selerá mákán.

Fakta Micin Tidak Bikin Anak Bodoh

Dìkutìp dárì berbágáì sumber, mìcìn fáktányá tìdák membuát bodoh. Menurut penjelásán mereká, mononátrìum Glutámát, Monosodìum Glutámát (MSG) átáu yáng lebìh dìkenál dengán mìcìn ádáláh sáláh sátu ásám ámìno non-esensìál yáng terbentuk secárá álámì. Sehìnggá, kándungán ìnì tìdák membuát bodoh ápábìlá dìgunákán secukupnyá dán tìdák berlebìhán. Berìkut fáktá terkáìt penyedáp rásá ìnì.

  1. Terbuát dárì báhán álámì. Proses pembuátán MSG dárì fermentásì tetes tebu, bukán dìbuát dárì zát kìmìá.
  2. Tìdák bìkìn bodoh. Konsumsì MSG dì Jepáng rátá-rátá 2 grám per hárì, tápì mereká tetáp pìntár-pìntár
  3. Mudáh lárut. MSG bìsá lárut dálám tubuh dengán mudáh dán dìmetábolìsme dengán báìk
  4. Dìákuì ámán. Keámánán MSG suáh dìákuì beberápá bádán kesehátán sepertì World Heálth Orgánìzátìon (WHO), Food ánd Drug Admìnìstrátìon (FDA), Kementerìán Kesehátán dán Bádán Pengáwás Obát dán Mákánán (BPOM) RI.
  5. Lebìh ámán dárì gárám. Kándungán nátrìum MSG hányá 12% dìbándìngkán gárám yáng mencápáì 36% sehìnggá bìsá menyebábkán hìpertensì.

Kegunáán utámá penyedáp másákán ìnì ádáláh sumber rásá gurìh, rásá dásár yáng ke-5 dán memperkuát rásá menjádì lebìh sedáp. Penyelárás rásá sertá menámbáh ásupán kádár Glutámát (proteìn) pádá mákánán.

Jádì, generásì mìcìn bukán generásì bodoh kárená MSG terbuát dárì báhán álámì yáng ámán untuk dìkonsumsì setìáp hárì. Bágáìmáná menurut ándá?

Demìkìán ìnformásì ìnì kámì sámpáìkán. Kámì hányá menyájìkán berìtá dán ìnformásì terkìnì yáng dìlánsìr dárì berbágáì sumber terpercáyá. Jángán lupá lìke dán sháre. Semogá bermánfáát.